A MUNKAVÉDELMI BÍRSÁG MÉRTÉKE

A munkavédelmi bírság mértékét a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. pontja az alábbiakban idézettek szerint szabályozza:

(…)

4. § A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint.

5. § A munkavédelmi bírság mértéke a 4. §-ban meghatározott alapösszeg és a 6. §-ban alkalmazandó szorzók alapján, a 7. § szerinti emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra, azzal, hogy a bírság mértéke nem lehet kevesebb a munkavédelmi bírság az Mvt.-ben meghatározott legkisebb vagy több az Mvt.-ben meghatározott legnagyobb összegénél.

6. § (1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során

  1. a) 2–4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szörösére;
  2. b) 5–7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére;
  3. c) 8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

(2) Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan

  1. a) egy óránál tovább fennállt, 1,3-szorosára;
  2. b) nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szörösére;
  3. c) egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára;
  4. d) egy hónapnál tovább fennállt, 5-szeresére emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

(3) Ha munkáltató mulasztása miatt

  1. a) fokozott expozíció következett be, 1,2-szeresére;
  2. b) munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 1,5-szörösére;
  3. c) súlyos munkabaleset – kivéve halálos munkabaleset – következett be, 3-szorosára;
  4. d) halálos munkabaleset következett be, 10-szeresére emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét.

(4) Ha a munkavédelmi hatóság korábbi hatósági eljárása során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatóval szemben jogerősen munkavédelmi bírságot szabott ki a hatósági ellenőrzést megelőző két éven belül, akkor a munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szörösére emeli meg.

(5) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken.

7. § (1) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti ha

  1. a) megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
  2. b) megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
  3. c) a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására,
  4. d) nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
  5. e) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik,
  6. f) a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra;
  7. g) a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit,
  8. h) jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy
  9. i) megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

(2) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti ha

  1. a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;
  2. b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy
  3. c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.
(…)